Drága Szeretteink!
Ezen levél immáron abban a reménységben íratik, hogy viszontlátánk egymást hatalmas örömben.
Előfordulhata, hogy mi kidőlénk, mint az elrothadt nád, letéve immáron az egész hét fáradtságát, mellyet boldogan viselénk. 😊
Előre kérénk, nézzétek el nékünk ezt, hiszen Timagatok is belátással lehettek afelől, hogy nem pazarolhatánk el a tábor egyetlen percét sem feleslegesnek ítélt aluvásra.
Felvirradt immáron a tábor utolsó napja, melynek zászlaját Fodor Abigél voná fel. Ez az ifjú leány egész héten ügyesen végezé feladatait, szép csendben tevé dolgait.
Csapatonként búcsúzánk egymástól délidőig, kihasználván ezen utolsó alkalmat nagy beszélgetésekre.
Ebédünket elfogyasztván táborzáróra készülődénk, melyre izgatottan váránk Benneteket.
Búcsúzék az Krónikás, megköszönvén, hogy bizalommal valátok tudósításának hitelessége és őmagának szívbéli jóvolta felől, szeretettel követvén az eseményeket.
Kívánom az Magasságos Jó Isten áldását Tireátok és Gyermekeitekre, kikkel együtt tölthetém ezen hetet, abbéli reménységben, hogy Hazájuknak büszke ifjai és leányai levének, s ehhez mi is ekképpen hozzájárulánk, Reátok bízván annak oroszlánrészét.
Szeretettel rovatnak e sorok a Jó Isten tenyeréből, Őrálló Szerről, az Őrállók Tábor hatodik napján.
Kívánánk Nektek a Mennyei Édesapánktól megáldott, nyugodalmas jó éjszakát, abban a tudatban, hogy Ő nem csak reánk, hanem Reátok is vigyáz. 😊