Orallok_logo_fekete.png

TÁBOROK AZ ŐRSÉGBEN

Magazin

Örs kalandjai, 4. rész: A buszon

Updated: Sep 25



- Van kedved eljönni hétvégén? Bulizunk egyet, így a tanév elején. Megismernél pár jó arcot!

- Emiéknek hatalmas házuk van, és a szülők még Mallorca-n vannak.

- Nem Mallorca-n, Seychelle-en.

- Nem mindegy? Fő, hogy marha messze! Azt különben sem tudom kimondani.

- Naaaa? Lesznek helyes fiúk is.

Villő csak pislogott, ahogyan próbálta felfogni a rengeteg szó értelmét, ami a körülötte álló lányokból záporozott rá.

Hétvégi buli egy puccos villában, felnőttek nélkül. Talán ennyi a lényeg. Persze, ha jól értette.

- Köszönöm, nagyon kedvesek vagytok, de sajnos nem érek rá - hárította el udvariasan.

Ebben a pillanatban meg is érkezett a busz. Elköszönt a megdöbbent lányoktól, és felpattant a járműre. A hátsó ajtónál egy másik osztálytársa is felszállt. Liza szemüveges, törékeny lány volt, kezében könyvet tartott, de amikor látta Villőt közeledni, összecsukta.

- Te is buszozol? De jó! Azt hittem, ebben a suliban mindenkit a szülei fuvaroznak - kezdte Villő a társalgást.

- Majdnem mindenkit - mosolygott Liza -, nekünk például nincs is autónk.

- Te mész Emi bulijába? - váltott témát Villő.

Liza úgy nézett rá, mintha azt kérdezte volna, hogy megy - e az Oscar díj átadó ünnepségre.

- Dehogyis… engem oda sosem hívnak meg - válaszolt, lehajtva fejét, és talán picit erősebben markolva a könyvet –, én nem tartozom közéjük. Miért, téged meghívtak? – csodálkozott.

- Igen, de nem érek rá.

- Nem mész eeeeel? - hüledezett a lány.

- Nem. De mi az, hogy nem tartozol közéjük? – firtatta az új lány.

- Mert nem vagyok menő. Nézz rám! - mutatott végig magán keserűen. – Busszal járok, könyvet olvasok, és műkörmöm sincs.

- Akkor hasonlítunk - mondta vidáman Villő.

- De nem akarsz közéjük tartozni??? Meghívtak. Az azt jelenti, hogy menőnek tartanak. Én utoljára másodikban voltam velük „bulizni”.

- Egyáltalán nem vagyok menő, erre hamar rájönnek majd. És tényleg nem érek rá. A régi sulimban sem voltam menő, pedig tavaly az akartam lenni.

- És miért nem lettél az? Lovardátok van, az menőnek számít. Új vagy és ráadásul szép. Simán barátkozhatsz Emiékkel.

- Nem tudom, milyenek Emiék, kedves, hogy meghívott. A régi osztálytársaim között volt pár lány, akiket irigyeltem. Mindig zsongtak körülöttük a fiúk. Push up melltartót hordtak, meg rövid szoknyát, sminkeltek és csúnyán beszéltek. Nem is tudom, miért tetszett ez nekem. Még a nyolcadikos srácok is velük lógtak, persze, csak a menők. Nagy részük cigizett. Egyszer kibérelték a lovardánkban a vendégházat. Egy bulira. Tök boldog voltam, hogy odajönnek hozzánk. Sokszor segítettem előkészíteni a szállást, őket is én fogadtam. Anya cuccaival kisminkeltem magam, meg levágtam az egyik régi szoknyámat jó rövidre. Amikor megláttak, teljesen el voltak képedve! Éreztem, hogy végre menő vagyok. Kérték, hogy maradjak ott, és az egyik nyolcadikos fiú megígérte, hogy megtáncoltat este.

Liza csillogó szemekkel hallgatta. Azon izgult, nehogy a történet vége előtt le kelljen szállnia Villőnek. Nem tudta, hogy ő is a végállomásig megy.

- Apa jött este ellátni a lovakat. Meglátott, és azonnal hazaparancsolt. Otthon anyától kaptam két marha nagy pofont, pedig sosem ütött meg addig. Aztán másnap délben, mikor menni kellett takarítani a vendégek után, a szüleim odahívtak, hogy nézzem meg, mi maradt a buli után. Kiderült, hogy a felnőttről csak hazudtak, nem jött velük senki. Csomó piás üveg, meg cigaretta csikk volt mindenfelé…

Liza elégedetten nyugtázta, hogy a végállomás következik, így együtt szállnak le. Csalódottan kérdezte:

- És mi lett utána?

Villő röviden összefoglalta:

- Eltiltottak tőlük, én meg depressziós lettem.

- És aztán mi lett? Mert most vidámnak tűnsz!

- Jól vagyok, és ez a nyári tábornak köszönhető.

- Pszichológus tábor? – csodálkozott a lány.

- Nem - nevetett Villő - Őrállók Tábor. Ahol Örs is volt. Ott találkoztunk.

- Örs??? Komolyan? Ő is depressziós volt?

- Nem hiszem, de ez nem depi tábor, te - kacagott a lány-, csak ő is ott volt. Ő katona volt, én kézműves.

- Mesélsz majd róla?

- Örsről vagy a táborról? – ugratta Villő, és mindketten nevettek.

- Örs nem nagyon érdekel. Egyelőre egyik fiú sem. Nem lehet velük semmi értelmes dologról beszélni.

- Te is a 6:50-essel jössz reggelente?

- Ha le nem késem.

-Akkor holnap mesélek róla, jó? A táborról - tette hozzá kuncogva, majd búcsút vettek egymástól.

Megíratott Őriszentpéteren, a Jó Isten 2022. esztendejének, Földanya havának 18. napján


Írta: Ódor Fanna

14 views0 comments